Közlemény a kamarai törvény módosításáról
2015.07.10.Felhívjuk a kamarai tagság szíves figyelmét arra, hogy az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény a pénzügyi közvetítőrendszert szabályozó további ágazati törvény módosítása mellett döntően 2015. július 7-ei, részben 2015. szeptember 1-jei, illetve 2018. január 1-jei hatállyal több pontban módosította a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt (továbbiakban: Kkt.).
A módosítások alapvetően négy területet érintenek, az alábbiakban részletezettek szerint:
1. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálatával és könyvvizsgálóival kapcsolatos változások
A módosítások eredményeként 2015. július 7-ei hatállyal bővült a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók köre: a jövőben a tőzsdei cégek mellett értékhatártól függetlenül közérdeklődésűnek minősülnek a hitelintézetek (a Magyar Nemzeti Bank, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt. kivételével), a befektetési vállalkozások, valamint – a kisbiztosítók és a kölcsönös biztosítóegyesületek kivételével – a biztosítók.
Előzőekkel párhuzamosan a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálói körnél
- 2016. január 1-jétől jelentősen emelkedik a felelősségbiztosítás biztosítási összegének minimuma (természetes személy könyvvizsgálók esetében 100 millió forintra, könyvvizsgáló cégeknél 500 millió forintra);
- 2015. július 7-étől kötelező rotáció került bevezetésre: e szerint a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízása legfeljebb 5 üzleti évre szólhat, míg ugyanazon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a megbízás lejáratát követő 4 üzleti éven belül nem vállalhat jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására irányuló megbízást. Kiemelendő, hogy a Kkt. átmeneti rendelkezése szerint a kötelező rotációval kapcsolatos rendelkezéseket a törvénymódosítás hatályba lépésekor hatályos szerződésekre a hatályba lépést (2015. július 7-ét) követő legfeljebb 5 évig nem kell alkalmazni;
- 2017. január 1-jétől kezdődően a kamarai tag könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgáló cég nevében a könyvvizsgálói feladatokat ellátó kamarai tag könyvvizsgáló e tevékenysége mellett az érintett gazdálkodónál más tevékenységet nem láthat el az általa vizsgált időszak kezdete és a könyvvizsgálói jelentés kiadása közötti időszakban, valamint ezen időszakot közvetlenül megelőző üzleti évben.
Fentiekhez kapcsolódóan a közfelügyeleti hatóság által a minőségellenőrzéssel összefüggésben alkalmazható intézkedések köre „nem felelt meg” minősítés esetén – 2015. július 7-ei hatállyal – kiegészült a „minősítés megvonása”, „pénzbírság kiszabása”, illetve „a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltás” szankcióval; a pénzbírság összege kamarai tag könyvvizsgáló esetén 100 ezer forinttól 100 millió forintig, könyvvizsgáló cég esetén 100 ezer forinttól 500 millió forintig terjedhet, míg a kamarai tagsági viszony megszűnését eredményező eltiltás maximális időtartama 3 év.
Előzőekkel párhuzamosan a kamarai fegyelmi eljárások során a minősítés megvonása büntetés helyett annak kezdeményezése alkalmazható.
2.A minősítési eljárással kapcsolatos változások
A Kkt. módosított rendelkezései szerint 2015. szeptember 1-jétől a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (továbbiakban: kamara) helyett valamennyi minősítésről, illetve azok visszavonásáról a közfelügyeleti hatóság dönt, az érintett állami szerv egyetértési – és nem véleményezési – joga mellett. Új minősítésként megjelenik a „kibocsátói minősítés” azzal, hogy a pénzügyi intézményi, befektetési vállalkozási, pénztári, biztosítói és kibocsátói minősítés esetében a minősítés megadásának a szakmai minősítő vizsga teljesítése is feltétele, melynek a minősítéssel már rendelkező könyvvizsgálóknak 2017. december 31-ig kell megfelelniük. A legalább részben írásbeli szakmai minősítő vizsga követelményeit és eljárási szabályait a kamara határozza meg, a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával.
2018. január 1-jétől további követelményként jelentkezik, hogy a Hpt. 8. § (4) bekezdése szerinti hitelintézetnél (a továbbiakban: bank) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló is csak akkor végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet, ha a rendelkezik a közfelügyeleti hatóság által elismert, banknál végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, vagy a pénzügyi intézményi minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig banknál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában való közreműködéssel. Pénzügyi intézményi minősítésű könyvvizsgáló cég esetében a banknál folytatható könyvvizsgálói tevékenység feltétele, hogy legalább egy olyan kamarai tag könyvvizsgáló taggal vagy munkavállalóval rendelkezzen, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és megfelel az előző feltételeknek. A feltételek teljesülésének elismeréséről a közfelügyeleti hatóság értesíti a kamarát, melynek ténye a kamarai nyilvántartásokban és a honlapon rögzítésre/közzétételre kerül.
2015. szeptember 1-jétől az érintett állami szerv kezdeményezésére a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítése felfüggeszthető. A közfelügyeleti hatóság a felfüggesztés elrendelését követően dönt a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásáról, vagy a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés lefolytatásáról, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti közfelügyeleti vizsgálat lefolytatásáról. A felfüggesztés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásakor, a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat lezárásakor megszűnik.
3.A nemzeti és szakmai standardalkotással kapcsolatos változások
A kamara 2015. július 7-étől a közfelügyeleti hatóság jóváhagyásával alkotja meg és tartja naprakészen a könyvvizsgálati, valamint az átvilágítási megbízásokra, a bizonyosságot nyújtó megbízásokra, a kapcsolódó szolgáltatásokra és a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardokat. Előzőeken túlmenően a közfelügyeleti hatóság a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeinek vizsgálatával és értékelésével összefüggésben szakmai standard megalkotására kötelezheti a kamarát, melynek jóváhagyása során a közfelügyeleti hatóság kikéri az érintett állami szerv egyetértését.
4.Hivatásbeli titoktartási kötelezettség feloldása
2015.július 7-ei hatállyal a könyvvizsgálói titoktartási kötelezettség alóli mentesülés kiegészül a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által lefolytatott ellenőrzési eljárás során a Magyar Nemzeti Bank által az adott intézmény jogszabály alapján kötelező könyvvizsgálatát végző kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől kért, a tényállás megállapításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátása. E tekintetben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró személyeket a kamarai tag könyvvizsgálóval, a könyvvizsgáló céggel azonos titoktartási kötelezettség terheli.
Az egyes kamarai feladatok átvételére figyelemmel 2016. január 1-jétől kezdődően a kamara által a közfelügyeleti feladatok ellátásáért fizetett közfelügyeleti díj a duplájára emelkedik (mértéke a kamara tagdíjakból és hozzájárulási díjakból származó tárgyévi bevételének 10%-a).
Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Főtitkári Hivatala